Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia ékköve és igazi ékköve. Debrecen történelmét események gazdagsága, számos hagyomány, kultúra és hitvilág szintézise jellemzi.
A város a vallási mozgalmak kereszteződésében fejlődött, ami vallási épületek, templomok, kolostorok és templomok építésében tükröződött. Ugyanez a stílusok vegyes hatása nyomon követhető a város építészetében, amelyet mindig is az eredetiség és gazdagság jellemzett. Ugyanakkor az épületek legtöbb homlokzatán nincsenek díszítések, dekorációk vagy egyéb építészeti díszítések.
Debrecen híres volt arról, hogy soha nem ismerte el a királyok és császárok hatalmát. A város lakói nem ismerték el a katolikus hitet, azt kálvinizmusra cserélték. Ez lehetővé tette, hogy a protestantizmus erős lábra kapjon a városban, kiszorítva a katolicizmust.
Debrecen arról is híres, hogy a központi kálvinista székesegyházban hirdették ki a Magyar Királyság függetlenségét.
Református nagytemplom
A Piacs utca legvégén áll a Debrecen- és Magyarország-szerte híres református nagytemplom. A 13-16. században ezen a helyen állt a gótikus Szent András-templom, amely 1564-ben tűzvészben leégett. Az 1620-as évek közepén I. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem felbérelte G. Bethlen G. építészt, hogy kezdjen új templomot építeni.
A templom nem tartott sokáig, és 1802-ben ismét leégett. Ez a tűzvész Debrecen nagy részét elpusztította. Szinte azonnal megkezdődött az újjáépítés, amely 1823-ig tartott.
A templom mérete elképesztő: 55 méter hosszú, a hajó szélessége pedig 15 méter. A templomhajó két, a 19. században emelt épület között helyezkedik el. A templomban található az egyik magyar uralkodó széke és J. Deutschmann osztrák mester orgonája.
Market Street
Így hívják a város központi terét. Közvetlenül a vasútállomásnál kezdődik és a Kálvin téren ér véget. Az utca neve a 16-17. század óta maradt fenn, amikor ezen a helyen volt a város központi, állatkereskedelmet szolgáló piaca.
Az utcát villamossínek szegélyezik, a járda mentén pedig gyönyörű épületek állnak, amelyek az építészeti műemlékek közé tartoznak. A legtöbb ház a 19. században épült, bár vannak érdekes épületek a 20. század elején is. Az utca fő építészeti stílusa a szecesszió. Az utca bevásárlóutcaként való használatának hagyománya nem tűnt el. Hétvégenként kézművespiacot tartanak.
Vörös templom
Az 1887-ben épült protestáns templom. Tervezője S. Pécs volt, aki úgy döntött, hogy Debrecen építészeti stílusához egy neogótikus templom illik. A vörös, vakolatlan klinkertéglából készült templom tökéletesen illeszkedik a város stílusához.
Csak egy tornya van, amely 58,5 méter magas, boltíves ablakokkal és kúp alakú tetővel. A torony háromszög alakú nyeregtetőjén egy óra található. A belső teret bibliai motívumokat ábrázoló freskók díszítik, a szószék mellett pedig orgona található. A templom dísze több mint száz éve a falakon lévő secco festmények.
Kis református templom
Két utca – Śrzecheny és Piac – kereszteződésében található. A templomot a 17. század legelején emelték, az épületet hagymakupola díszíti. 1727-ben egy tűzvész elpusztította a templom egy részét, ami a templom nagyszabású újjáépítésére adott okot. A hagymakupolát a 20. század elején el kellett távolítani, mivel egy vihar elsodorta. Ezért a kupola helyére egy bástya alakú tető került, ami után a templom csonka vagy befejezetlen néven vált ismertté.
Kossuth tér
Debrecen központi tere, amelyet a kiemelkedő forradalmár Kossuth Lajosnak szenteltek. Itt áll a tiszteletére emelt emlékmű. A téren szobrok és a város címerét ábrázoló mozaik található. A központi műemlékek a Bástya és a Millenniumi szökőkút. Itt található a Nagytemplom is. A teret 2001-ben alaposan felújították.
Színház
Nevét Csokonai-Vitéz Mihály, híres magyar költő és drámaíró tiszteletére kapta. A Kossuth utcában található, Debrecen központi terének közelében. A színház épülete 1865-ben épült klasszicista romantikus stílusban. A homlokzatot szobrok díszítik, köztük a Tragédia és a tánc múzsáinak – Melpoméné és Terpszichore – szobrai. A színház rendszeresen ad otthont a nagy drámaíró regényei, versei és drámái alapján készült előadásoknak.
Püspöki rezidencia
A Hatvan utcában található a debreceni püspök számára épült gyönyörű épület. A rezidencia kiegészíti a központi tér és a szomszédos épületek építészeti stílusát. Az épület szögletes formájú, fő építészeti stílusa a szecesszió.
A homlokzatot aszimmetrikus ablakok, díszes vakolatdíszek és ornamentika díszíti. A lakóház mellett egy torony áll, amelyet toronysisakkal és gömbdíszes végződéssel koronázott tető koronáz. Most az épület földszintjén üzlethelyiségek, kávézók és szervezetek találhatók.
A 39. gyalogezred emlékműve
Az emlékművet T. Debreceni T. szobrászművész 1925-ben készítette, a Nádjördö parkban választott helyszínt. A komplexum az ezred tiszteletére épült, amelyet Mária Terézia császárné személyesen hozott létre Debrecen védelmére. Az ezred részt vett a második világháború harcaiban. Az emlékmű kompozíciója katonák alakjait, négy emléktáblát tartalmaz az elesett katonák nevével. Az emlékmű csúcsán az Aranykorona található.
Köztemető
Ez egyfajta folytatása a Nádjördö parknak. Az egész ország legszebb temetőjének tartják. Az emlékműveket zöldövezet veszi körül, és számos szoboralak, padok és virágágyások teszik a temetőt városi parkhoz hasonlóvá. A köztemetőt 1932-ben nyitották meg. Van itt egy krematórium, amely a főkapun keresztül közelíthető meg. A krematórium épületét J. Borsos építész építette, aki zöld területeket alakított ki az emlékmű körül.