A Hajdú-Bihar megyei Megyeháza
Debrecenben, a Piac utca 54. szám alatt áll. Az egyik legszebb magyar
szecessziós épület. Az egykori Hajdú vármegye megyeházáját Bálint Zoltán
és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. A telken állt
egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a
történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól induló 670 m hosszú
fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben
bontották el, amikor lecsatornázták a főutcát. A Fejérló Szálló, sok
neves vendéget fogadhatott nyitása (1688) óta, például 1770-ben a
későbbi II. József királyt.
A szálló udvarán színielőadásokat is
tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a
város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, 1798. augusztus
11-én. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet.
Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget.
A mai megyeháza
épületének elődje 1876-ben lett Hajdú vármegye közigazgatási központja,
1911-ig, a mai épület építésének kezdetéig. Az új megyeháza épületének
homlokzata erősen tagolt, a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit
díszítőelemeivel, virágfüzérekkel és négy fegyveres hajdú szobrával
tarkítva. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a
homlokzat közepén Hajdú vármegye címerét lehet látni. Az épület
díszterme az Árpád-terem: falát és mennyezetét stukkók s a megye
településeinek címerei díszítik. Díszes ablaküvegeit Kernstok Károly
tervezte, rajtuk két honfoglaló vezér látható.
A látogatói élmény fokozása érdekében weboldalunk cookie-kat használ. A
további böngészéssel Ön hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További információ>