Belépőjegy (mind a négy kiállításra érvényes!): felnőtt 500 Ft/ fő, diák és nyugdíjas 250 Ft/fő, 65 év feletti nyugdíjasoknak és pedagógusoknak ingyenes, szakmai vezetés magyar: 2.000 Ft, idegen nyelven (előre bejelentkezéssel!): hétköznapon: 3.000 Ft, hétvégén: 4.000 Ft
Debrecen az 1530-as években vált
protestánssá. A városi iskolát is a reformátori vezetés jellemezte már
1538-ban, ezért a hagyomány a Debreceni Református Kollégium alapítását
ehhez az évhez köti.
A Református Kollégium falai között
kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató
és a nevelő munka. Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek,
polgárok, kisnemesek soraiból - kerültek ki. A Kollégiumot minden időben
a magyar nép áldozatkészsége tartotta fenn. Ezért szolgálhatta az
egyetemes emberi művelődést és haladást.
A Kollégium falai között
- a Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar
országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május
31-éig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt -
szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az
ideiglenes nemzetgyűlés, s ekkor és itt fektették le az új, demokratikus
Magyarország alapjait.
Az iskolák államosításával új korszak
kezdődött a Kollégium életében. 1948-ban a gimnázium fokozatosan kezdte
elveszteni társait szerte az országban. Megszűnt a Kollégium
tanítóképzője, líceuma és polgári iskolája. 1950-ben a teológiai kar az
állami egyetem keretéből visszatért a Kollégium kebelébe. 1952-ben a
debreceni gimnázium kivételével a megmaradt néhány református
középiskolát is államosították. Az 1859-ben alapított Dóczi Leánynevelő
Intézet szintén az állam kezébe került. Tanáraik és diákjainak egy része
beolvadt a Kollégium gimnáziumába. Végül a középiskolai
tanárutánpótlást biztosító Tanárképző Intézet is megszűnt.
A
Kollégium birtokában maradtak nagy értékű tudományos gyűjteményei, a
Nagykönyvtár, az egyházkerület levéltára és az 1967-ben megnyitott
Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum. A Kollégium később a
Főgimnázium Péterfia utcai épületét is elveszítette, politikai nyomás
alatt "felajánlotta" az államnak az épületet.
A Debreceni
Kollégium az 1989-es politikai fordulat után ismét bekapcsolódott az
újraindult egyházi iskolák és az Universitas szellemi vérkeringésébe. A
Kollégium legégetőbb kérdése a további gyarapodáshoz szükséges épületek
biztosítása. A Magyar Köztársaság visszaadta a Péterfia utcai épületet,
ahol a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző működik. 1992-tó1
újraindult a Kollégium általános iskolája, s ezzel helyreállt az
intézmény hagyományos szerkezete.
A látogatói élmény fokozása érdekében weboldalunk cookie-kat használ. A
további böngészéssel Ön hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További információ>